Sajtófigyelő – a kémiai biztonság hírei

ToxInfo – Sajtófigyelő

Trendek, érdekességek, szakmai cikkek

Sajtófigyelő oldalunkon szakértőink szemlézik a releváns hatóságok által közzétett szakmai cikkeket és híreket.

Az összefoglalók rövid, lényegre törő formában segítik az eligazodást a legfontosabb témákban.

Minden cikk alján forrásmegjelölést talál, amelyre kattintva közvetlenül elérhető az eredeti tartalom.

 

Tartalom:

Vége: az EU betiltja a Biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerrel érintkező termékekben

2025.03.04.

Az Európai Unió betiltja a Biszfenol (BPA) és annak sóinak felhasználását az élelmiszerekkel érintkező termékekben.

A BPA egy olyan vegyi anyag, amelyet műanyagok, bevonatok és egyéb csomagolóanyagok gyártásához használnak, de egészségügyi kockázatai miatt az EU most szigorítja a használatát.

Milyen termékekre vonatkozik a tilalom?

A BPA tilalma az alábbi termékkategóriákra vonatkozik:

  • Műanyag csomagolások és edények
  • Lakkok és bevonatok (például konzervdobozok belső bevonata)
  • Nyomdafestékek
  • Ragasztók
  • Ioncserélő gyanták (például vízszűrőkben)
  • Szilikonok (amelyeket sütőpapírokban és egyéb konyhai eszközökben használnak)

Az új szabályozás azt jelenti, hogy a BPA-t és annak sóit törlik az engedélyezett anyagok listájáról, vagyis a jövőben nem használhatók az élelmiszerekkel érintkező termékek előállításában.

Mi lesz a már legyártott BPA-tartalmú termékekkel?

A rendelet bizonyos átmeneti időszakokat biztosít a gyártók és forgalmazók számára:

  1. Egyszer használatos élelmiszerrel érintkező termékek (például eldobható műanyag csomagolások, fóliák, konzervdobozok)

a, A BPA-t tartalmazó termékeket, amelyek még a tilalom előtt készültek és megfeleltek a korábbi szabályoknak, 2026. július 20-ig még lehet értékesíteni.
b, A BPA-t tartalmazó termékek, amelyek nem felelnek meg az új szabályoknak, 2028. január 20-ig csak akkor forgalmazhatók, ha:

  • Gyümölcsök, zöldségek vagy halászati termékek csomagolására szolgálnak.
  • A BPA-tartalmú bevonat csak a csomagolás külső fémfelületén található.

Mit kell tenniük a gyártóknak és forgalmazóknak?

A BPA-tilalom miatt az érintett vállalatoknak új, biztonságosabb anyagokat kell keresniük a BPA helyettesítésére, majd frissíteniük kell dokumentációikat, hogy igazolni tudják a BPA-mentes gyártást és forgalmazást.

Miért tiltják be a BPA-t?

A Biszfenol A (BPA) egy hormonháztartást befolyásoló vegyi anyag, amely káros hatással lehet az emberi egészségre a következők miatt:

  • Hormonrendszeri zavarokat okozhat
  • Növelheti bizonyos betegségek, például cukorbetegség és szívproblémák kockázatát
  • Káros hatással lehet a magzatokra és a kisgyermekek fejlődésére

Bár az EU korábban is szigorította a BPA használatát, a legújabb kutatások azt mutatják, hogy még kis mennyiségben is veszélyt jelenthet, ezért döntöttek a teljes tiltás mellett.

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Forrás: EU Bans BPA in Plastics, Varnishes, Coatings and Other Materials | UL Solutions

Oldal tetejére

Veszélyes vegyi anyagok csomagolásokban: csökkenthetőek a kockázatok?

2025.03.04.

Az Európai Unió csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelete új feladatokat ruházott az Európai Vegyianyag-ügynökségre. Az intézkedés célja a csomagolásokban található különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) azonosítása és a lehetséges egészségügyi és környezeti kockázataik értékelése.

Az ügynökségnek első körben egy olyan tanulmányt kell elkészítenie, amely vizsgálja ezen anyagok biztonságra, újrafelhasználásra és újrahasznosításra gyakorolt hatását, majd az alapján az Európai Bizottság dönt a szükséges szabályozási intézkedésekről.

Vegyi anyagok azonosítása és lehetséges korlátozások

Az ECHA egyik fő feladata egy részletes kutatási jelentés elkészítése 2026. szeptember végéig, amely az alábbi területekre terjed ki:

  • A csomagolóanyagokban és azok összetevőiben előforduló különös aggodalomra okot adó vegyi anyagok azonosítása.
  • A vegyi anyagok biztonságra, újrafelhasználásra és újrahasznosításra gyakorolt hatásának értékelése.

A kutatás eredményei alapján az Európai Bizottság megvizsgálja a szükséges szabályozási lépéseket, beleértve egyes anyagok csomagolásban való felhasználásának korlátozását, amennyiben azok egészségügyi vagy környezeti kockázatot jelentenek. A korlátozások a REACH-rendelet (1907/2006/EK) szabályozási eljárása szerint kerülnek majd bevezetésre.

Fenntarthatóbb csomagolás és környezetvédelem

Az ECHA közreműködése kulcsszerepet játszik az emberek és a környezet védelmében, különösen az élelmiszerrel érintkező anyagok, a műanyag csomagolások, valamint az újrafelhasználható és újrahasznosítható anyagok biztonságának biztosításában. A szabályozás célja, hogy ösztönözze a biztonságosabb csomagolási technológiák és anyagok fejlesztését, miközben támogatja az EU gazdasági stratégiáját.

Háttérinformációk a rendeletről

Az új csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelet célja:

  • A csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése.
  • Fenntarthatóbb csomagolási megoldások ösztönzése.
  • A környezeti terhelés minimalizálása.
  • Az ökobarát csomagolási technológiák és anyagok fejlesztésének elősegítése.

A rendelet végrehajtását az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG ENV) felügyeli, míg az ECHA az új szabályozási kereteknek megfelelően végzi kutatási és értékelési tevékenységét.

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Forrás: All news – ECHA
Oldal tetejére

Az Európai Bizottság keményen fellép a kínai online platformok ellen

2025.03.04.

Új intézkedésekkel fékezné meg a veszélyes anyagokat tartalmazó termékek EU-ba történő beáramlását az Európai Bizottság.  A jövőben így jóval szigorúbb vámszabályozásokkal találhatják szembe magukat az elképesztő gyorsasággal fejlődő kínai online platformok is.

Az Európai Unió friss sajtóközleménye szerint 2024-ben mintegy 4,6 milliárd megrendelt árucikk érkezett az EU piacára online platformokon keresztül. Ez naponta 12 millió csomagot jelent, a számok pedig egyre csak nőnek. Csak tavaly a csomagforgalom kétszerese volt a 2023-asnak, és háromszorosa a 2022-es évnek. Nem meglepő módon a legtöbb termék Kínából érkezik, és átlagban kevesebb mint 150 euró az értékük. Számos árucikk azonban olyan veszélyes anyagokat is tartalmaz, amelyek használata az EU-ban már régóta tiltott, tehát egyáltalán nem kerülhetnének forgalomba az Unió területén.

Nagy nyomás alatt a vámhatóságok

A vámhatósági ellenőrzések során kimutatták, hogy a fogyasztóvédelmi előírások rengeteg esetben sérülnek az online vásárlások során. Egy korábbi vizsgálat szerint az interneten eladott termékek közel 20%-a nem felelt meg az uniós szabályozásoknak, ezért az Európai Bizottság most komoly szigorításokat vezet be a szabálytalanságok megfékezése érdekében.

A megoldás a veszélyes anyagokat tartalmazó termékek visszaszorítására a Bizottság szerint az lenne, hogy a frissen bejelentett vámreform részeként az EU-n kívülről importáló vállalatokat a jövőben egy új vámügyi adatkezelő platformra irányítanák át, amelyet kifejezetten az áruforgalom nyomon követésére fejlesztenének ki. Az új rendszer teljes rálátást biztosítana az ellátási láncokra és a termékmozgásokra, megkönnyítve ezzel a vámellenőrzéseket.

Azon kereskedők pedig, akik betartják az előírásokat, a jövőben “Trust & Check” státuszt kaphatnának, amely lehetővé tenné számukra, hogy az EU vámhatóságainak aktív beavatkozása nélkül értékesítsenek termékeket.

Bevezetési ütemterv

A tervek szerint az egységes vámügyi adatkezelő platform bevezetése több lépcsőben történik majd:

  • 2028: Az e-kereskedelmi szállítmányok számára válik elérhetővé.
  • 2032: Önkéntes alapon minden importőr használhatja.
  • 2035: Az EU kiterjesztheti a rendszert az összes gazdasági szereplőre.
  • 2038: A platform kötelezővé válik minden importőr számára.

A reform célja tehát, hogy az EU-ba érkező árucikkek ellenőrzése hatékonyabbá és átláthatóbbá váljon, ezáltal csökkentve a nem biztonságos termékek forgalomba kerülését.

A kémiai biztonsággal kapcsolatos esetleges kötelezettségeiről alábbi oldalunkon tájékozódhat:

REACH tudástár – iránytű a REACH rendelet értelmezéséhez

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Forrás: Temu, Shein targeted as EU cracks down on unsafe e-commerce imports | Reuters
Oldal tetejére

CSRD: A Fordulópont a Vegyipar Számára

2024.12.03.

Jelentős változásokat hoz a vállalatok életébe az Európai Unió új Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelve, a CSRD. Fókuszban a veszélyes anyagok.

 

Az Európai Unió új kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve (CSRD) forradalmi változásokat hozhat a vegyiparban, növelve a vállalatok átláthatóságát és a környezetvédelmi felelősségvállalását.

Az irányelv világosan előírja, hogy a fenntarthatósági jelentéseket a vállalatok a jövőben pontos adatokkal támasszák alá, különös tekintettel a veszélyes vegyi anyagok gyártására és felhasználására. Ez nemcsak a „greenwashing” gyakorlatát nehezíti meg, de segít is a befektetőknek és a nyilvánosságnak is jobban megérteni a vállalatok működését.

Fókuszban a veszélyes vegyi anyagok

A CSRD célja, hogy végérvényesen bezárja a jelenlegi információs kiskapukat a vegyi anyagokkal kapcsolatban.

A vállalatoknak a jövőben a következőket kell nyilvánosságra hozniuk:

  • Milyen mennyiségben gyártanak és használnak veszélyes vegyi anyagokat
  • Mennyire függ a bevételük ezeknek az anyagoknak a felhasználásától
  • Hogyan hoznak be és forgalmaznak veszélyes anyagokat az EU-n kívülről
  • Más vállalatoktól származó veszélyes anyagok felhasználása a termékeikben

Miért fontos ez a lépés?

A CSRD az EU célkitűzései szerint nemcsak a nyilvánosságot és a befektetőket segíti abban, hogy jobban megértsék a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét, hanem ösztönzi a cégeket arra, hogy környezettudatosabb üzleti gyakorlatokat vezessenek be.

A fenntarthatóság és az átláthatóság tehát többé nem opció, hanem alapvető elvárás a modern vállalati működésben.

Forrás: Corporate sustainability reporting – European Commission

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Oldal tetejére

Szigorú intézkedésekre készülhetnek az „örök vegyszerekkel” foglalkozó vállalatok

2024.12.03.

Az EU egyre szigorúbb szabályozásokat vezet be a per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) korlátozása érdekében. Az új szabályozási javaslatok a „örök vegyszerek” egyes típusainak teljes tiltását vagy szigorú határértékek bevezetését célozzák meg. Az érintett vállalatoknak javasolt időben felkészülniük a közelgő szigorításokra.

 

Az EU egyre szigorúbb intézkedéseket hoz a per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) korlátozásának érdekében, melyek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt tartósan káros hatásuk miatt „örök vegyszerek” néven is ismertek.

A PFAS anyagok széles körben alkalmazottak, például a textiliparban, élelmiszer-csomagolásban és az építőiparban, ugyanakkor egyáltalán nem bomlanak le, így folyamatos kockázatot jelentenek.

Teljes betiltás vagy szigorú korlátozás?

Az EU-ban néhány „örök vegyszer” használata már jelenleg is korlátozva van a REACH és a POP rendeletek, illetve a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) listája alapján, míg további anyagok nemrégiben kerültek be a REACH által korlátozott anyagok közé.

Az újabb korlátozási javaslatok pedig most az egyes anyagok teljes tiltását vagy szigorú határértékek bevezetését célozzák meg.

Az újonnan javasolt határértékekről bővebben az ECHA oldalán tájékozódhat: Folyamatban lévő benyújtott korlátozások – ECHA

Készüljön fel időben a várható szigorításokra!

A szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében az érintett vállalkozásoknak javasolt időben megismerkedniük a közelgő szigorításokkal.

Forrás: Eueopean Comission: IP_24_4763_EN.pdf

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Oldal tetejére

Betiltotta az EU a metoxiklór és a HBCDD használatát

2024.12.03.

Végleges tiltólistára tett két anyag használatát az Európai Bizottság. A frissen elfogadott rendeletek célja a tartós szerves szennyező anyagok (POP) jelenlétének minimalizálása az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

 

Az Európai Bizottság két új rendeletet is elfogadott, melyek alapján betiltják a metoxiklór és a hexabrómciklododekán (HBCDD) használatát az Európai Unió területén.

Az (EU) 2024/2570 és (EU) 2024/2555 rendeletek célja a tartós szerves szennyező anyagok (POP) jelenlétének minimalizálása az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

Metoxiklór

A metoxiklór, amelyet korábban főként peszticidként (olyan anyag vagy készítmény, melyet elsősorban kértevők elleni védekezésre alkalmaztak) tehát szinte teljesen tiltottá vált az EU-ban. Az új szabályozás értelmében az anyag maximális megengedett koncentrációja 0,01 mg/kg, ami gyakorlatilag kizárja jelenlétét bármilyen termékben vagy keverékben. A szigorú határérték célja, hogy minimálisra csökkentse a metoxiklór okozta környezeti károkat, különösen annak perzisztens és mérgező tulajdonságai miatt.

Hexabrómciklododekán (HBCDD)

A HBCDD, amelyet tűzgátló anyagként széles körben használtak, szintén tiltólistára került. Az anyag leggyakrabban építőipari termékekben, padlóburkolatokban, játékokban és élelmiszer-csomagolásokban fordul elő. A szabályozás kiemelten foglalkozik az újrahasznosított anyagokban lévő HBCDD problémájával, mivel ezek a termékek jelentős egészségügyi és környezeti kockázatot jelenthetnek. Az előírások célja, hogy a HBCDD koncentrációja a lehető legalacsonyabb szinten maradjon, különösen az emberi egészséget közvetlenül érintő termékekben.

A szabályozások célja

Az új rendeletek célja a metoxiklór és a HBCDD jelenlétének jelentős csökkentése az EU-ban. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a közegészségügyi és környezeti kockázatok minimalizálásához, miközben elősegítik a fenntarthatóbb termelési és újrahasznosítási gyakorlatokat. Az ilyen szabályozások nemcsak a jelenlegi problémák kezelését célozzák meg, de hosszú távon is biztosítják a környezetvédelem és az emberi egészség védelmét.

Forrás:  ECHA: Delegated regulation – EU – 2024/2555 – EN – EUR-Lex, Delegated regulation – EU – 2024/2570 – EN – EUR-Lex

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Oldal tetejére

Meglepő tanulmány született: nincsenek kellőképpen szabályozva a különös aggodalomra okot adó anyagok?

2024.12.03.

Egy friss tanulmány mindent felülírhat arról, amit eddig tudtunk a különös aggodalomra okot adó anyagokról (SVHC). A jelenlegi szabályozások ugyanis nem elég egyértelműek, különösen a „szürke zónába” sorolható anyagok esetében.

 

A tanulmány szerint ugyanakkor a REACH-rendelet által különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) használatát egyáltalán nem tudják nélkülözni az ipari folyamatokban.

Meglepő eredmények

A Stockholm Egyetem által végzett kutatás szerint a vizsgált SVHC-anyagok mindössze tíz százaléka minősíthető nélkülözhetőnek, azaz csak ezek lennének biztosan pótolhatóak biztonságosabb alternatívákkal. Ezzel szemben a vizsgált anyagok 55 százaléka alapvető fontosságú, és kulcsszerepet tölt be különböző ipari folyamatokban.

A fennmaradó 35 százalék felhasználási célja ugyanakkor nehezen értékelhető, így ezek az anyagok egy „szürke zónába” esnek. Ezen anyagok esetében ugyanis a kutatók nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy nélkülözhető-e a használatuk vagy sem.

Világosabb szabályozás szükséges

Az eredmények komoly kérdéseket vetnek fel az EU kémiai biztonsággal kapcsolatos célkitűzései kapcsán.

Vajon Képesek a jelenlegi szabályozási kritériumok valóban hatékonyan csökkenteni a karcinogén, endokrin károsító és egyéb kritikus veszélyességi osztályba sorolt anyagok használatát?

A tanulmányban ugyanis rámutattak arra, hogy a jelenlegi szabályozások nem elég egyértelműek, különösen a „szürke zónába” sorolható anyagok esetében, amelyek szükségessége nem kellően tisztázott.

Különös aggodalomra okot adó anyagok

Az EU jelenlegi szabályozása szerint egy anyag akkor minősül különös aggodalomra okot adónak, ha az alábbi négy kritérium egyikének megfelel:

  • A REACH-rendelet szerint különös aggodalomra okot adónak minősített az anyag
  • A CLP-rendelet VI. mellékletében felsorolt veszélyes besorolások bármelyike igaz rá (pl. CMR – rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító; ED – endokrin diszruptor; PBT/vPvB – perzisztens, bioakkumulatív és mérgező, vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív).
  • A tartós szerves szennyező anyagokról (EU) 2019/1021 Persistent Organic Pollutants (POP) szóló rendelet hatálya alá esik.
  • Olyan anyag, amely negatívan befolyásolja az újrafelhasználhatóságot és az újrahasznosítást.

Gondoskodjon termékei biztonságáról!

A probléma megoldása jelenleg is folyamatban van, azonban az SVHC-anyagok felhasználása körüli bizonytalanságok ellenére elengedhetetlen a termékbiztonság biztosítása.

Felhasznált források: Frontiers | Identifying non-essential uses to phase out substances of very high concern under REACH,  Ecodesign for Sustainable Products Initiative – cefic.org

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Oldal tetejére

Csaknem kétezer kémiai anyag szabályozására lehet szükség a jövőben

2024.12.03.

Az ECHA szerint az évente több mint 100 tonna mennyiségben gyártott vagy importált vegyi anyagok közül 1900-at sürgősen szabályozni kellene az EU-ban. Kétharmaduknál ugyanis további adatokra van szükség a pontos veszélyességi besoroláshoz.

 

Az ECHA friss jelentése szerint az évente több mint 100 tonna mennyiségben gyártott vagy importált vegyi anyagok közül mintegy 1900-at sürgősen szabályozni kellene az EU-ban.

Miért fontos a veszélyes anyagok szabályozása?

Az ECHA az integrált szabályozási stratégia (IRS) keretében vizsgálta meg a problémát. Mint kiderült, az érintett anyagok nem kevesebb mint kétharmadánál további adatokra van szükség a pontos veszélyességi besoroláshoz.

Az EU már korábban megkezdte bizonyos kritikus anyagok, például biszfenolok és orto-ftalátok, korlátozását.

A kockázatkezelési intézkedések, mint például a harmonizált osztályozás és címkézés vagy a REACH-rendelet szerinti korlátozások, célja pedig szintén a veszélyes vegyi anyagok használatának csökkentése.

Szigorúbb intézkedések jönnek

Az ECHA célja, hogy az IRS segítségével felgyorsítsa a kockázatos vegyi anyagok azonosítását és további szabályozási lépések bevezetését.

Az ügynökség ennek érdekében a következő időszaktól 2028-ig biztosan, az „egy anyag – egy osztályozás” elvét alkalmazza, elősegítve a gyorsabb és hatékonyabb szabályozást.

Ez tehát azt jelenti, hogy egy adott vegyi anyagot csak egyszer értékelnek az EU-szabályozások keretében, függetlenül attól, hogy az anyag melyik szabályozási területen releváns (pl. REACH, CLP, biocid termékek, növényvédő szerek stb.).

A jelentés hangsúlyozza, hogy a veszélyes vegyi anyagok szabályozása elengedhetetlen a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. Az ECHA így a következő években további szigorításokra és hatékonyabb szabályozási intézkedésekre készül biztonságunk érdekében.

Forrás: ECHA: IRS Annual report 2023 , All news – ECHA

A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz

Oldal tetejére

 

Ajánlott további hasznos tartalmak:

 

Ajánlott szolgáltatások:

Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
OK