ToxInfo – Sajtófigyelő
Sajtófigyelő oldalunkon szakértőink szemlézik a releváns hatóságok által közzétett szakmai cikkeket és híreket.
Az összefoglalók rövid, lényegre törő formában segítik az eligazodást a legfontosabb témákban.
Minden cikk alján forrásmegjelölést talál, amelyre kattintva közvetlenül elérhető az eredeti tartalom.
2024.12.03.
Jelentős változásokat hoz a vállalatok életébe az Európai Unió új Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelve, a CSRD. Fókuszban a veszélyes anyagok.
Az Európai Unió új kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve (CSRD) forradalmi változásokat hozhat a vegyiparban, növelve a vállalatok átláthatóságát és a környezetvédelmi felelősségvállalását.
Az irányelv világosan előírja, hogy a fenntarthatósági jelentéseket a vállalatok a jövőben pontos adatokkal támasszák alá, különös tekintettel a veszélyes vegyi anyagok gyártására és felhasználására. Ez nemcsak a „greenwashing” gyakorlatát nehezíti meg, de segít is a befektetőknek és a nyilvánosságnak is jobban megérteni a vállalatok működését.
Fókuszban a veszélyes vegyi anyagok
A CSRD célja, hogy végérvényesen bezárja a jelenlegi információs kiskapukat a vegyi anyagokkal kapcsolatban.
A vállalatoknak a jövőben a következőket kell nyilvánosságra hozniuk:
Miért fontos ez a lépés?
A CSRD az EU célkitűzései szerint nemcsak a nyilvánosságot és a befektetőket segíti abban, hogy jobban megértsék a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét, hanem ösztönzi a cégeket arra, hogy környezettudatosabb üzleti gyakorlatokat vezessenek be.
A fenntarthatóság és az átláthatóság tehát többé nem opció, hanem alapvető elvárás a modern vállalati működésben.
A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz
2024.12.03.
Az EU egyre szigorúbb szabályozásokat vezet be a per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) korlátozása érdekében. Az új szabályozási javaslatok a „örök vegyszerek” egyes típusainak teljes tiltását vagy szigorú határértékek bevezetését célozzák meg. Az érintett vállalatoknak javasolt időben felkészülniük a közelgő szigorításokra.
Az EU egyre szigorúbb intézkedéseket hoz a per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) korlátozásának érdekében, melyek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt tartósan káros hatásuk miatt „örök vegyszerek” néven is ismertek.
A PFAS anyagok széles körben alkalmazottak, például a textiliparban, élelmiszer-csomagolásban és az építőiparban, ugyanakkor egyáltalán nem bomlanak le, így folyamatos kockázatot jelentenek.
Teljes betiltás vagy szigorú korlátozás?
Az EU-ban néhány „örök vegyszer” használata már jelenleg is korlátozva van a REACH és a POP rendeletek, illetve a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) listája alapján, míg további anyagok nemrégiben kerültek be a REACH által korlátozott anyagok közé.
Az újabb korlátozási javaslatok pedig most az egyes anyagok teljes tiltását vagy szigorú határértékek bevezetését célozzák meg.
Az újonnan javasolt határértékekről bővebben az ECHA oldalán tájékozódhat: Folyamatban lévő benyújtott korlátozások – ECHA
Készüljön fel időben a várható szigorításokra!
A szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében az érintett vállalkozásoknak javasolt időben megismerkedniük a közelgő szigorításokkal.
A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz
2024.12.03.
Végleges tiltólistára tett két anyag használatát az Európai Bizottság. A frissen elfogadott rendeletek célja a tartós szerves szennyező anyagok (POP) jelenlétének minimalizálása az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.
Az Európai Bizottság két új rendeletet is elfogadott, melyek alapján betiltják a metoxiklór és a hexabrómciklododekán (HBCDD) használatát az Európai Unió területén.
Az (EU) 2024/2570 és (EU) 2024/2555 rendeletek célja a tartós szerves szennyező anyagok (POP) jelenlétének minimalizálása az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.
Metoxiklór
A metoxiklór, amelyet korábban főként peszticidként (olyan anyag vagy készítmény, melyet elsősorban kértevők elleni védekezésre alkalmaztak) tehát szinte teljesen tiltottá vált az EU-ban. Az új szabályozás értelmében az anyag maximális megengedett koncentrációja 0,01 mg/kg, ami gyakorlatilag kizárja jelenlétét bármilyen termékben vagy keverékben. A szigorú határérték célja, hogy minimálisra csökkentse a metoxiklór okozta környezeti károkat, különösen annak perzisztens és mérgező tulajdonságai miatt.
Hexabrómciklododekán (HBCDD)
A HBCDD, amelyet tűzgátló anyagként széles körben használtak, szintén tiltólistára került. Az anyag leggyakrabban építőipari termékekben, padlóburkolatokban, játékokban és élelmiszer-csomagolásokban fordul elő. A szabályozás kiemelten foglalkozik az újrahasznosított anyagokban lévő HBCDD problémájával, mivel ezek a termékek jelentős egészségügyi és környezeti kockázatot jelenthetnek. Az előírások célja, hogy a HBCDD koncentrációja a lehető legalacsonyabb szinten maradjon, különösen az emberi egészséget közvetlenül érintő termékekben.
A szabályozások célja
Az új rendeletek célja a metoxiklór és a HBCDD jelenlétének jelentős csökkentése az EU-ban. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a közegészségügyi és környezeti kockázatok minimalizálásához, miközben elősegítik a fenntarthatóbb termelési és újrahasznosítási gyakorlatokat. Az ilyen szabályozások nemcsak a jelenlegi problémák kezelését célozzák meg, de hosszú távon is biztosítják a környezetvédelem és az emberi egészség védelmét.
A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz
2024.12.03.
Egy friss tanulmány mindent felülírhat arról, amit eddig tudtunk a különös aggodalomra okot adó anyagokról (SVHC). A jelenlegi szabályozások ugyanis nem elég egyértelműek, különösen a „szürke zónába” sorolható anyagok esetében.
A tanulmány szerint ugyanakkor a REACH-rendelet által különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) használatát egyáltalán nem tudják nélkülözni az ipari folyamatokban.
Meglepő eredmények
A Stockholm Egyetem által végzett kutatás szerint a vizsgált SVHC-anyagok mindössze tíz százaléka minősíthető nélkülözhetőnek, azaz csak ezek lennének biztosan pótolhatóak biztonságosabb alternatívákkal. Ezzel szemben a vizsgált anyagok 55 százaléka alapvető fontosságú, és kulcsszerepet tölt be különböző ipari folyamatokban.
A fennmaradó 35 százalék felhasználási célja ugyanakkor nehezen értékelhető, így ezek az anyagok egy „szürke zónába” esnek. Ezen anyagok esetében ugyanis a kutatók nem tudták egyértelműen eldönteni, hogy nélkülözhető-e a használatuk vagy sem.
Világosabb szabályozás szükséges
Az eredmények komoly kérdéseket vetnek fel az EU kémiai biztonsággal kapcsolatos célkitűzései kapcsán.
Vajon Képesek a jelenlegi szabályozási kritériumok valóban hatékonyan csökkenteni a karcinogén, endokrin károsító és egyéb kritikus veszélyességi osztályba sorolt anyagok használatát?
A tanulmányban ugyanis rámutattak arra, hogy a jelenlegi szabályozások nem elég egyértelműek, különösen a „szürke zónába” sorolható anyagok esetében, amelyek szükségessége nem kellően tisztázott.
Különös aggodalomra okot adó anyagok
Az EU jelenlegi szabályozása szerint egy anyag akkor minősül különös aggodalomra okot adónak, ha az alábbi négy kritérium egyikének megfelel:
Gondoskodjon termékei biztonságáról!
A probléma megoldása jelenleg is folyamatban van, azonban az SVHC-anyagok felhasználása körüli bizonytalanságok ellenére elengedhetetlen a termékbiztonság biztosítása.
A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz
2024.12.03.
Az ECHA szerint az évente több mint 100 tonna mennyiségben gyártott vagy importált vegyi anyagok közül 1900-at sürgősen szabályozni kellene az EU-ban. Kétharmaduknál ugyanis további adatokra van szükség a pontos veszélyességi besoroláshoz.
Az ECHA friss jelentése szerint az évente több mint 100 tonna mennyiségben gyártott vagy importált vegyi anyagok közül mintegy 1900-at sürgősen szabályozni kellene az EU-ban.
Miért fontos a veszélyes anyagok szabályozása?
Az ECHA az integrált szabályozási stratégia (IRS) keretében vizsgálta meg a problémát. Mint kiderült, az érintett anyagok nem kevesebb mint kétharmadánál további adatokra van szükség a pontos veszélyességi besoroláshoz.
Az EU már korábban megkezdte bizonyos kritikus anyagok, például biszfenolok és orto-ftalátok, korlátozását.
A kockázatkezelési intézkedések, mint például a harmonizált osztályozás és címkézés vagy a REACH-rendelet szerinti korlátozások, célja pedig szintén a veszélyes vegyi anyagok használatának csökkentése.
Szigorúbb intézkedések jönnek
Az ECHA célja, hogy az IRS segítségével felgyorsítsa a kockázatos vegyi anyagok azonosítását és további szabályozási lépések bevezetését.
Az ügynökség ennek érdekében a következő időszaktól 2028-ig biztosan, az „egy anyag – egy osztályozás” elvét alkalmazza, elősegítve a gyorsabb és hatékonyabb szabályozást.
Ez tehát azt jelenti, hogy egy adott vegyi anyagot csak egyszer értékelnek az EU-szabályozások keretében, függetlenül attól, hogy az anyag melyik szabályozási területen releváns (pl. REACH, CLP, biocid termékek, növényvédő szerek stb.).
A jelentés hangsúlyozza, hogy a veszélyes vegyi anyagok szabályozása elengedhetetlen a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. Az ECHA így a következő években további szigorításokra és hatékonyabb szabályozási intézkedésekre készül biztonságunk érdekében.
A cikk tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdése esetén forduljon szakértőnkhöz