REACH tudástár – Mentességet élvező és speciális regisztrációjú anyagok, terméktípusok
A 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hulladék nem minősül anyagnak, keveréknek vagy árucikknek.
A regisztráció alóli mentesség:
Regisztrált és a Közösségben visszanyert, önmagukban, keverékekben vagy árucikkekben előforduló anyagok, amennyiben:
A visszanyert anyag azonos a regisztrált anyaggal és a visszanyerést végző létesítmény rendelkezik a 31. vagy 32. cikk által előírt, a II. címmel összhangban regisztrált anyagra vonatkozó információval.
Fontos megjegyeznünk, hogy a mentesség megszűnik, ha a hulladék „megszűnik hulladéknak lenni”!
Az alábbi esetekben szűnik meg a hulladék státusz:
A polimerek, mint speciális anyagcsoport, mentességet élveznek a REACH regisztráció alól.
Mindez, azonban nem jelenti azt, hogy a polimerek gyártóinak, importőreinek nem lehetnek feladataik ezeknek az anyagoknak egy bizonyos csoportjával (veszélyesnek minősülő polimerek*) kapcsolatban.
* A gyakorlatban igen ritkán fordulnak elő veszélyesnek minősülő polimerek.
Ezek a feladatok a gyártókra, importőrökre vonatkozó – a regisztrációs kötelezettségtől független – egyéb, általános teendőkkel azonosak:
A „monomer” fogalom alkalmazásakor a felhasználás a döntő szempont. Elképzelhető, hogy ugyanazon anyag esetében – a felhasználástól függően – megvalósulhat az intermedier, a monomer vagy önmagában történő felhasználás is.
A szállított vagy izolált intermedier felhasználás esetén is a teljes regisztrációs követelményeket teljesíteni kell az ilyen monomerek regisztrációja során.
A polimerek alkotóegységeivel, vagyis a monomerekkel, illetve a polimerekben esetlegesen előforduló egyéb anyagokkal kapcsolatban már regisztrációs kötelezettség lehet, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
Mentességet az jelenhet, ha a szállítói lánc valamelyik korábbi tagja már elvégezte a regisztrációt, vagyis a polimer gyártójának a beszállítója (ő a monomert adja el!) regisztrálja az anyagot.
A IV. mellékletben szereplő anyagokról elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy lényegi tulajdonságaik miatt minimális kockázatot jelentő anyagként tartsák őket számon.
Az V. melléklet alá tartozó anyagok, melyekre vonatkozóan a regisztrálás indokolatlannak vagy szükségtelennek tekinthető:
Az olyan kémiai reakció eredményeként keletkező anyagok, amely egy másik anyagnak vagy terméknek a környezeti tényezőknek – például levegő, nedvesség, mikroorganizmusok vagy napfény – történő expozíciója során véletlenszerűen következik be.
Az olyan kémiai reakció eredményeként keletkező anyagok, amely egy másik anyag, keverék vagy árucikk tárolása során véletlenszerűen következik be.
Az olyan kémiai reakció eredményeként keletkező anyagok, amely más, önmagukban nem gyártott, behozott vagy forgalomba hozott anyagok, keverékek vagy árucikkek végfelhasználása során következik be.
Az olyan, önmagukban nem gyártott, behozott vagy forgalomba hozott anyagok, amelyek kémiai reakció eredményeként keletkeznek, ha:
Kivéve, ha önmagukban kerülnek behozatalra vagy forgalomba hozatalra.
Egy anyag hidrátjai vagy hidratált ionjai:
Amelyek az anyag vízzel való egyesülése révén keletkeznek, feltéve, hogy az anyagot az e mentességet igénybe vevő gyártó vagy importőr regisztráltatta.
Természetben előforduló anyagok:
Az intermediereknek két fő csoportját különbözteti meg a rendelet, az alábbiak szerint:
Nem elkülönített intermedierek:
Mentességet élveznek a regisztráció alól. A fogalom pontos meghatározása megtalálható a „REACH alapfogalmai” című részben.
Elkülönített intermedierek:
Bizonyos feltételek teljesülése mellett lehetőség van korlátozott körű regisztrációs dokumentáció benyújtására.
(1) A telephely egy adott terület, ahol – amennyiben az anyag(ok)nak egynél több gyártója van – bizonyos infrastruktúrákat és létesítményeket közösen használnak.
(2) A szállított elkülönített intermedier olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelyet más telephelyek között szállítmányoznak vagy beszállítanak.
Az évi 1 tonnát elérő vagy meghaladó mennyiség esetén, a regisztráció során a REACH rendelet II. címének 3. fejezetében meghatározott különös szabályok szerint kell eljárni, vagyis:
A regisztrálás érdekében kevesebb információt kell benyújtani, ha az anyag gyártása és felhasználása szigorúan ellenőrzött feltételek mellett megy végbe.
Amennyiben nem teljesülnek ezek a feltételek, akkor teljes regisztrációs dossziét kell benyújtani (ugyanúgy kell kezelnünk ezt az anyagot is, mint bármely más anyagot a REACH regisztráció során), valamint 10 tonna/év fölötti mennyiség esetén kémiai biztonsági értékelést is kell végezni.
Ha a regisztráló az anyagot már nem kizárólag intermedierként használja fel, és/vagy a regisztráló már nem tudja megerősíteni, hogy az anyag gyártása és felhasználása szigorúan ellenőrzött feltételek mellett megy végbe, a regisztrálási dokumentációt indokolatlan késedelem nélkül aktualizálni kell oly módon, hogy – azon mennyiségi tartománytól függően, amelyen belül az anyagot regisztrálták – magába foglalja a 10. és 12. cikk szerint előírt valamennyi információt.
Az olyan monomerek tekintetében, amelyeket telephelyen elkülönített intermedierként polimerek előállítása során használnak, a kevesebb információ benyújtását lehetővé tevő rendelkezések nem alkalmazhatók!
Ha a gyártó vagy importőr a 67/548/EGK irányelv szerinti bejelentette a telephelyen elkülönített intermediert, nem kell regisztrálni az anyagot, az anyag regisztrált anyagnak minősül, és az Ügynökség regisztrációs számot ad ki.
Ha a telephelyen elkülönített intermedier regisztrálandó anyag, a gyártónak az be kell jelenteni az osztályozással és címkézéssel kapcsolatos információkat az Ügynökség által létrehozott osztályozási és címkézési jegyzékbe (ha az anyagot forgalomba hozza).
A telephelyen elkülönített intermedier egyetlen felhasználása sem engedélyköteles. Ez a polimerek szintéziséhez monomerként felhasznált intermedierekre is érvényes.
A gyártónak, importőrnek vagy felhasználónak ellenőrizni kell, hogy a REACH rendelet XVII. melléklete korlátozást ír-e elő az intermedierre.
REACH 7. cikke szerint regisztrálásra kötelezett egy árucikkben előforduló anyag, ha
* A mennyiség kiszámítása során nem csak a kibocsátásra kerülő anyag mennyiségét kell alapul venni, hanem az adott teljes mennyiségét az árucikkben.
** A szándékolt expozíció nem az árucikk elsődleges funkciója során valósul meg (például a nyomtatóban használt festékkazetta festék kibocsátása nem tartozik ide, hiszen az az elsődleges funkciója). Például az illatosított papír zsebkendő illat kibocsátása már ide tartozik, de a nikotin tapasz nikotin kibocsátása már nem).
Ha az anyagot valaki már regisztrálta (ugyanarra a felhasználásra), akkor az árucikk importőrének nem kell regisztráltatni azt!
Az Ügynökség weboldalán ellenőrizhető, hogy előzetesen vagy ténylegesen regisztrálásra került-e az anyag.
GY.I.K. – Gyakori kérdések és válaszok a kémiai biztonságban