ToxInfo – ToxInfo hírlevél 2025/1
– 2025 január –
Korábbi ígéretünkhöz híven további részleteket közlünk a tavaly decemberben megjelent 2024/2865 rendelethez. A decemberi hírlevelünkben már bemutattunk néhány, gyors intézkedéseket igénylő változást.
Jelen hírlevelünkben igyekszünk a további módosításokról is mélyebb ismereteket közvetíteni.
Pontosításra került azon anyagok osztályozása amelyek több formában vagy fizikai állapotban is elérhetők és rendelkeznek (legalább egy formára vagy fizikai állapotra) harmonizált osztályozással a CLP rendelet VI. mellékletének 3. részében.
A 36-38. cikkre kiterjedő módosítások a harmonizált osztályozási és címkézési folyamatot érintik, mivel a jövőben az anyagcsoportokra vonatkozó harmonizált osztályozási és címkézési javaslatokat (CLH javaslatok) előnyben kell részesíteni az egyes anyagokra vonatkozó javaslatok helyett.
A rendeletmódosítás az egynél több összetevőt tartalmazó anyagok, más néven MOCS („substances containing more than one constituent”) osztályozási eljárására vonatkozóan is új előírásokat tartalmaz. A MOCS magában foglalja az egykomponensű anyagokat szennyeződésekkel, a több összetevőből álló anyagokat, valamint az ismeretlen vagy változó összetételű anyagok, összetett reakciótermékek vagy biológiai anyagok (ún. UVCB) csoportját is.
Megjegyzés:
További részleteket nem közlünk az osztályozással kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy a gyakorlatban ennek mélyreható ismerete a kémiai biztonsággal foglalkozó szakembereket érinti, illetve itt a jogszabály szövegének bármilyen módosítása/rövidítése/összefoglalása hibás szakmai megállapításokhoz vezethet.
Minimális betűméretek a csomag űrtartalmától függően:
A 10 ml-t meg nem haladó belső csomagolások esetén a betűméret kisebb is lehet a fent jelzettnél, amennyiben a címke jól olvasható marad és feltéve, hogy a külső csomagolás megfelel a CLP 17. cikkében foglalt követelményeknek.
A jobb olvashatóságot biztosító egyéb előírások:
Kihajtható címkék
A korábbi gyakorlattól eltérően az új rendeletmódosítás értelmében alapértelmezettként alkalmazhatóvá válik a használatuk (korábban csak bizonyos speciális esetekben volt használható a kihajtható címke).
Ugyanakkor, a kihajtható címkéknek követniük kell bizonyos tartalmi és formai követelményeket az elülső, a belső és a hátsó oldalak vonatkozásában és meg kell felelniük a CLP rendelet I. mellékletében újonnan hozzáadott 1.2.1.6. szakaszban leírtaknak.
A címkézés tartalmát érintő változások:
A 18. cikk (3) bekezdését érintő módosítások eredményeképpen az ED, PBT/vPvB és PMT/vPvM anyagok új veszélyességi osztályainak bevezetését követően ezeket az összetevőket is fel kell tüntetni a címkén, amennyiben hozzájárulnak a keverék besorolásához.
Ezenkívül az I. melléklet módosított 1.5.2.4.1. szakasza meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a CLP rendelet 17. cikkében előírt címkeelemek elhagyhatók a belső csomagolásból, ha a tartalom nem haladja meg a 10 ml-t.
Címke tartalmának aktualizálására vonatkozó új követelmények:
Új veszélyességi osztály vagy súlyosabb besorolás, illetve új kiegészítő információk esetén a szállítónak indokolatlan késedelem nélkül frissítenie kell a címkét, de legkésőbb 6 hónappal azt követően, hogy az új értékelés a rendelkezésére áll.
Az osztályozás vagy a címkézés bármely egyéb módosítása esetén a szállítónak indokolatlan késedelem nélkül frissítenie kell a címkét, de legkésőbb 18 hónappal azt követően, hogy az új értékelés a rendelkezésére áll.
Ha az osztályozásban vagy címkézésben bekövetkezett változás egy ATP hatálya alá tartozó harmonizált osztályozás és címkézés miatt következik be, akkor az ATP-ben meghatározott dátum(ok) szerint kell a címkét aktualizálni.
Ha az anyagok vagy keverékek más jogszabályok (pl. a mosó- és tisztítószerekre, vagy biocidokra vonatkozó szabályozás) hatálya alá is tartoznak, akkor a vonatkozó rendeletekben meghatározott határidők alkalmazandók.
Digitális címkézés:
A fizikai címke mellett(!) digitális címkék is használhatók, önkéntes alapon. Ebben az esetben a fizikai címkén fel kell tüntetni a „A veszélyekről online bővebben tájékozódhat.” vagy hasonló jelzést.
A CLP rendelet 17. cikkében meghatározott kötelező címkeelemeket ezután is fel kell majd tüntetni a fizikai címkén, ugyanakkor a szállítók dönthetnek úgy, hogy a 25. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő információkat csak a digitális címkén tüntetik fel.
A digitális címkéhez vezető adathordozót szilárdan kell rögzíteni a fizikai címkére vagy a csomagolásra. A digitális címkékre vonatkozó követelményeket a 34b. cikk határozza meg.
Minden veszélyes anyagra és veszélyes keverékre vonatkozó reklámnak (a nem vizuális reklámokra meghatározott eltérésekkel) tartalmaznia kell adott esetben a veszélyt jelző piktogramokat, a figyelmeztetést, a figyelmeztető mondatokat és a kiegészítő EUH-mondatokat.
Amennyiben a reklám lakossági értékesítésre vonatkozik, a reklámnak tartalmaznia kell a „Mindig olvassa el és kövesse a termék címkéjén szereplő információkat” szöveget is.
Online értékesítés során egyértelműen és jól láthatóan fel kell tüntetni a 17. cikk szerinti címkeelemeket.
A gyakorlatban egyre több veszélyesnek minősülő vegyi terméket értékesítenek csomagolás nélkül (pl.: mosó és tisztítószereket), amelyek vonatkozásában egyedi szabályok és feltételek kerültek bevezetésre.
A CLP rendelet 2. cikkébe bevezetésre került az utántöltés és az utántöltő állomás definíciója, az ilyen értékesítési formára vonatkozó részletes szabályokat pedig a CLP rendelet 35. cikk (2a) bekezdése valamint a II. melléklet 3.4. szakasza tartalmazza.
Az alábbi veszélyességi osztályokba sorolt anyagok és keverékek azonban nem forgalmazhatók utántöltéssel:
Abban az esetben, ha egy forgalmazó egy veszélyes keveréket más tagállamban forgalmaz, mint ahová a bejelentésre kötelezett importőr vagy továbbfelhasználó benyújtotta az információkat, illetve ha a keverékeket átnevezi vagy újracímkézi, akkor a kérdéses keverék vonatkozásában méregközponti bejelentési kötelezettsége keletkezik, kivéve, ha a forgalmazók bizonyítani tudják, hogy a kijelölt szerv vagy szervek már megkapták ugyanezeket az információkat az importőröktől vagy a továbbfelhasználóktól.
Megjegyzés:
A fenti PCN-bejelentési kötelezettség eddig egyértelmű előírás volt. Az újdonság elsősorban abban keresendő, hogy a forgalmazónak bizonyítani kell, ha a szállítói lánc más tagja jelentette be az adott tagországban a szóban forgó vegyi terméket. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy el kell kérnie a bejelentés tényét igazoló “Submission Report”-ot a bejelentőtől.
Közvetlenül a jármű szerves részét képező tartályba történő szivattyúzás esetén a 17. cikkben említett címkeelemeket jól látható helyen az adott szivattyún kell feltüntetni.
Ha az üzemanyagokat arra tervezett hordozható tartályokba pumpálják, akkor a 17. cikkben említett címkeelemeket jól látható helyen kell feltüntetni a szivattyún és a címke tartályra rögzítendő fizikai másolatát is biztosítani kell.
További kérdése van?
Ügyfélszolgálat Kérdezze szakértőnket
Mindent megteszünk azért, hogy 2025-ben is a legmagasabb szintű szakmai támogatást nyújtsuk.
Eredményekben gazdag, sikeres 2025-ös évet kívánunk Önöknek is!
A korábbi hírlevelünkben jeleztük, hogy ismét bővült az SVHC-anyagok jelöltlistája.
Úgy gondoltuk, hogy röviden összefoglaljuk, hogy milyen kötelezettségeket jelenthet ez a gyakorlatban az érintettek számára.
A REACH rendelet bizonyos „különös aggodalomra okot adó anyag” felhasználása kapcsán korlátozásokat vezetett be. Ezek az anyagok csak a REACH rendelet XIV. mellékletben meghatározott felhasználásokra alkalmazhatók.
Természetesen előfordulhat, hogy egy olyan anyagról van szó, amelyet nem lehet kiváltani egy kevésbé veszélyes anyaggal az adott technológiában. Ebben az esetben – megfelelő indokoltság esetén – a gyártó/importőr vagy továbbfelhasználó általi engedélyeztetés során egyéb, a szóban forgó mellékletben nem szereplő felhasználásokra is használható lesz az anyag.
Bővebben itt olvashat az SVHC anyagok engedélyezéséről
Tájékoztatási kötelezettség
Amennyiben árucikkenként (több árucikkből felépülő árucikk esetében az egyes alkatrészekre vetítve) meghaladja a 0,1 m%-ot az SVHC-anyag aránya, akkor a vevőket (nem lakossági fogyasztó!) tájékoztatnunk kell az SVHC-anyag jelenlétéről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább az anyag nevét (ezt nem árt CAS-számmal pontosítani) és – amennyiben releváns információkkal rendelkezünk – az anyag biztonságos felhasználására vonatkozó információkat.
Bejelentési kötelezettség
A gyakorlatban ritkán találkozunk olyan ügyféllel, aki érintett lehet és bejelentési kötelezettsége lenne, hiszen ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettségnél leírt kritériumok mellett még az 1 tonnát is el kell érnie a szóban forgó anyagnak.
Az értesítést a jelöltlistára kerülést követő 6 hónapon belül kell benyújtani.
Nem kell értesítést küldeni, ha az emberi és környezeti expozíció kizárható a használat és ártalmatlanítás során, vagy ha az anyagot már regisztrálták az adott felhasználásra.
Bővebben: Árucikkekre vonatkozó REACH előírások
Jelen cikkünkkel elsősorban az árucikkel foglalkozó cégek figyelmét szerettük volna ráirányítani a tájékoztatási kötelezettségekre, mert általános tapasztalataink szerint ezen a téren hiányosak az érintettek ismeretei.
Biztonsági adatlapok aktualizálása
A meglévő biztonsági adatlapokat kell az anyag SVHC-ként (különös aggodalomra okot adó anyag) történő azonosításával.
Nem veszélyes keverékek esetén is biztonsági adatlapot kell biztosítani, ha a keverék tartalmaz legalább 0,1 m% koncentrációban jelöltlistás anyagot, amely PBT, vPvB, vagy azzal egyenértékű aggodalomra okot adó tulajdonságú.
Ha, segítségre van szüksége: SDS felülvizsgálata, frissítése és aktualizálása a hatályos jogszabályok szerint
Különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája (Candidate List)
Ez a lista tartalmazza azokat az anyagokat, amelyeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) SVHC-ként azonosított.
Cél: Az anyagok potenciális káros hatásainak nyilvánosságra hozatala, és az előkészítés arra, hogy az anyagokat később az engedélyköteles anyagok listájára helyezzék.
Ha egy anyag szerepel ezen a listán, a gyártóknak, importőröknek és forgalmazóknak tájékoztatniuk kell a vásárlókat az anyag jelenlétéről (ha annak koncentrációja meghaladja a 0,1 tömegszázalékot).
Engedélyköteles anyagok listája (Authorisation List, Annex XIV)
Azok az anyagok, amelyek a jelöltlistáról erre a listára kerülnek, kizárólag engedéllyel használhatók az EU területén. Az ilyen anyagokat csak meghatározott célokra lehet felhasználni, és ehhez külön engedély szükséges az ECHA-tól. Az engedély nélküli használat tilos az adott határidő után (ún. sunset date).
A listára való felkerülés célja az alternatív, kevésbé veszélyes anyagokra való áttérés ösztönzése.
Cél: A különösen veszélyes anyagok használatának szigorú szabályozása és fokozatos kivonása, ahol lehetséges.
Különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája
Engedélyköteles anyagok listája
A belügyminiszter 61/2024. (XII. 30.) BM rendelete módosította az 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. mellékletét, amely többek között a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakat is érinti.
A rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba, és az alábbi díjakat határozza meg:
További kémiai biztonsággal kapcsolatos jogszabályváltozások
Jogszabályváltozás-figyelő az Unió főbb nyelvein
Iratkozzon fel hírlevelünkre a legfrissebb kémiai biztonsággal kapcsolatos információkért.